Az emelkedő infláció kezelése az ágazati kollektív bértárgyalások során

•    Az infláció visszatért, és bár a várakozások szerint 2025-re folyamatosan lelassul, az előrejelzések szerint az árnövekedés középtávon várhatóan tartós marad. A kollektív tárgyalásokon megállapodott bérek 2022. évi alakulása nem tükrözte a megélhetési költségek emelkedését, ami a munkavállalók esetében a vásárlóerő további csökkenését eredményezte.
•    A kollektív bértárgyalási rendszerek és a bérmegállapítási mechanizmusok EU-szerte nagyon eltérőek, és az egyes ágazatok között jelentős különbségeket mutatnak. A kollektív bérmegállapodások négy ágazatban – vegyipar és gyógyszeripar, fémfeldolgozás, turizmus-vendéglátás és háztartási munka – Franciaországban, Németországban és Olaszországban elvégzett elemzése rámutat, hogy a megállapodásos bérek nehezen tudtak lépést tartani az inflációval, és többnyire az inflációnál lassabb ütemben nőttek.
•    A jogszabályban meghatározott minimálbéreknek az infláció növekedése nyomán elvégzett felülvizsgálata bár közvetett, de jelentős szerepet játszott az elemzett ágazati kollektív szerződésekben. A minimálbér-emelések általában nagyobb hatással vannak az alacsony keresetű munkavállalókra, és a kollektív bérmegállapodások bérszerkezetének szűkítése révén elvileg kedvezően befolyásolják az eloszlást.
•    Az olyan új elemek, mint a munkaerő- és a szakemberhiány, jelentős mértékben befolyásolhatják az ágazati kollektív tárgyalásokat. Bár a munkaerőhiány általában a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó munkahelyeket érinti, a szolgáltatási ágazatban végzett tevékenységek esetében is munkaerőhiány tapasztalható az alacsonyabban fizetett munkakörökben. A készségek 2023-as európai évéről szóló javaslat részeként a munkaerőhiány mérséklése érdekében meg kell erősíteni a továbbképzésre és átképzésre, a képzésre és a munkavállalási ösztönzők javítására irányuló beruházásokat, valamint az egyes ágazatokra vonatkozó egyéb célzott szakpolitikákat.
•    Bár a kormányok átfogó mentőcsomagokat vezettek be, amelyek célja, hogy enyhítsék az infláció háztartásokra, családokra és ágazatokra gyakorolt hatását, a németországi inflációs támogatás kivételével azonban szinte nem volt olyan konkrét intézkedés, amely befolyásolta volna a kollektív bértárgyalásokat.